2016. május 20., péntek

Izgalom, boldogság, megkönnyebbülés, azt hiszem ezzel a három szóval jellemezhetjük az elmúlt éjszakánkat. Az alvás valahogy most kimaradt. 
Rózsi - első vemhes magyar tarkánk - tegnap este határozott jelét adta, hogy itt az idő ( ami szinte napra pontosan megegyezett a szakirodalom által mindenhol írt 285 napos vemhességi idővel), és hamarosan bocink lesz. Tipegés, topogás, forgolódás, farok emelgetés és erős hasi hullámzás jellemezte a következő pár órát, de amikor már lefeküdt gondoltuk, hogy nemsokára ki fognak bújni a kis lábak, és ez negyedóra múlva meg is történt utána pedig mintha valami rövidfilm szereplői lennénk 10 perc múlva ott feküdt a finom, illatos szénában Gyöngyös az anyai puszik kereszttüzében. Megkönnyeztük, megsimogattuk. Szóval igen, május 19.-én, egy majdnem teliholdas éjszakán megszületett harmadik lánykánk, Gyöngyös. Boldogság.



3 megjegyzés:


  1. Ez egy igazán jó reggel volt,kávéval a kezemben "néztük egymást"-én nagyon mosolyogtam és gondoltam ez a nap már csak jó lehet!

    VálaszTörlés